Amióta a magyarok saját népszelleme hatni kezdett, ez a nép állandóan új, erős, gyümölcsöző impulzusokat épített magába, és ez a folyamat a mai napig is tart.


Az átalakulás jelei már első királyunknál, Szent Istvánnál (cc969-1038) megmutatkoztak (1001-ben koronázták), aki három oldalról szívta magába a korabeli európai szellemi élet legjavát. Chartres katedrálisának archívumaiban máig nyoma van annak a ténynek, hogy a nagyhírű iskola tanítómesterei rendszeresen küldtek kölcsön-könyveket Istvánnak a magyarok királyának. Ebben az időben Fulbertus volt a chartres-i katedrális‑iskola vezetője, akinek keze alatt egy valóban magasrendű szellemi centrum működött Európában.

Istvánnak Gizella, a bajor királylány lett a felesége, akiről ugyancsak tudott, hogy a gandersheimi, kolostorban nevelkedett. Itt élt és munkálkodott Hroswitha, szerzetes írónő (cc935-cc980). Ebben az erősen görög platonikus orientációjú miliőben Gizella az akkori vallásos élet legmagasabb rendű szellemiségét fogadhatta magába.

István, fiának szánt útmutatásait - melyeket később a király törvénykönyvébe illesztett - Gellért püspök Intelmek címmel foglalta írásba. Ezek az útmutatások egy jól vezetett ország jellemvonásait tartalmazták, és Dionysos Areopagita tanaira épültek, alapjukat képezte a kilenc égi Hierarchia leírása, melyek után tizedikként majdan az embernek kell megjelennie.

István király, aki tudta, hogy a világ felülről lefelé épül, a szellem kisugárzásából, arra törekedett, hogy a magyar föld mikrokozmoszában a világegyetem makrokozmosza híven tükröződjék. A korabeli asztronómia 72 csillagképet ismert, István király 72 vármegyére osztotta fel országát.

Sajnos az Intelmek új kiadásaiban ez a dionysosi alap már teljesen eltűnt, de régebbi változataiban minden további nélkül felfedezhető. Tudjuk, hogy István fia, Imre - korai halála miatt - soha sem lett király. Gellért püspök pedig mártírhalált halt a pogányságukhoz még ragaszkodó magyarok kezétől. Dionysos hierarchia-tana mindezek ellenére mélyen behatolt a magyar népbe. Azok a szellemi hatások, melyeket István Chartres-ból és Gandesheimből kapott - így a mikrokozmosz és makrokozmosz egymásban való tükröződésének tudása is - a magyarokban tovább élt, és él ma is.

Arlesheimben, Bázel közelében áll az Eremitage, ahova a legenda szerint Szent Odilia menekült, és amely századokon át keresztény zarándokok úti célja volt. A ma is meglévő kápolnában olvasható a középkor magyar zarándokainak felirata:


A világ az emberért, az ember az egekért vagyon teremtve


Forrás: Maria von Nagy [Göllner Mária]: Rudolf Steiner über seine Letzte Ansprache, über Ungarn und über die Schweiz (Brugg, 1974)