M

Rintel Géza

* 1875. március 1., Vörösvár (Bars v.m.)
† 1941. május 6., Budapest


Vidéki kereskedőcsaládba született. Egy nővére Ilona, két öccse Dezső és Gyula volt.

Géza Nyitrán járt gimnáziumba. Pályafutását kőfaragóinasként kezdte, később magánúton, saját erejéből képezte tovább magát Budapesten és Bécsben, épületszobrász lett.

E

Felesége Fritz Leopoldina volt, egy lányuk született, Dorottya (1899-1985). 1905-ben vették fel a Maróti nevet.

1908-ban Marótit meghívták Mexikóba, ahol a Palacio de Bellas Artes kupolájának szoborcsoportját, üvegablakait tervezte, Róth Miksával együtt.

Az üvegmennyezet tudomásom szerint ma a világ legnagyobb méretű színes üvegből készült figurális mennyezete. A kilenc múzsát ábrázolja, a középen összeverődő szárnykoszorúval, mely az egész mennyezetnek éteri és lebegő hatást kölcsönöz. A középen kiinduló sugarak között Apolló áll a béke pálmáival. Az Apolló öt méter magas. Egy-egy szárnyas múzsa mérete négy és fél méter. Az üvegmennyezet vasszerkezete is Pesten készült és a fölötte lévő esti világítási szisztéma is. Pompásan volt csomagolva, semmi sem törött, az elhelyezésnél minden stimmelt, ma is ott van teljes fényességben, mint idegenforgalmi látványosság. Én még teljesen összeállítva a helyszínen nem láttam - és talán már nem is fogom soha életemben..."

M

A színház üvegfüggönyének tervezőjét korabeli források még „prof. Geisha Marotti" nevével fémjelezték, ma már Tiffany neve olvasható szinte mindenütt...

Maróti az első világháborúban hadifestőként szolgált. Öccse, Dezső szobrász volt, 1915-ben haditengerészként vesztette életét az Adrián.

Maróti Géza 1930-ban közel-keleti utazást tett a Szentföldre. A jeruzsálemi Salamon-templom rekonstrukciós munkáihoz gyűjtött anyagot, ezt a British Museum őrzi. Az út inspirációjának hatására kezdett hozzá Atlantisz-könyvének munkálataihoz.

„Célja nem bizonyítás, hanem inkább az érdeklődés felkeltése  régi bölcsőnk iránt.”

F1933-ban Mi vagyunk Atlantisz címmel az elsüllyedt város rekonstrukciójával kapcsolatban kb. 750 oldalas tanulmányt kezdett írni, német nyelven, melyet 1940-ben fejezett be. Címlapján Echnaton fáraó ábrázolásával.

A mű fennmaradását biztosítván, annak angol nyelvű összefoglalását Londonba, tartalomjegyzékét Amerikába küldte. 

Az Atlantisz-könyv is egy beszámolás a saját lelkiismeretemnek, mely már kis nebuló koromban is megvolt, és melyért oly sok mindent feláldoztam életemben."

A mű utolsó, XIV. fejezetében – Atlantisz teoriák – Rudolf Steiner munkásságáról is írt.

A

1937-ben végleg Zebegénybe költözött, még a Nagy Háború kitörése előtt épített nyaralójába.

1941-ben munkanélküliként, Budapesten halt meg, influenzában.


L

 

M