Móres0


Tér: Közép-Európa, idő: a XX. század eleje...

MóresGöllner Máriának az öreg német muzsikus, Móres hegedűjéről szóló története először a Bizalom 1931-es és 1932-es évfolyamok számaiban jelent meg folytatásokban, ekkor még A gyermekek világából címmel.

1932-ben a Kissvábhegyi Iskola Egyesület is kiadta egy Schulz Vilmos rajzaival illusztrált könyvecskében Móres bácsi hegedűje címmel.

Az új évezred elején a Szent Mihály Szépmíves Céh amatőr kiadásban hozta napvilágra az eredeti illusztrációk ötleteinek felhasználásával.

2003-ban a Metamorfózis karácsonyi mellékleteként is megjelent, hasonló kiadásban.


SAz öreg Móres történetének folytatása németül íródott. Göllner Mária ekkor már emigrációban élt Svájcban, ahol 1950-ben a baseli Herz különkiadásában jelentette meg az önállóan is olvasható folytatást Die Sterngeige címmel. A könyv belső címlapján ez szerepel:

Erzählt von Stephanus Ygan
(Elmeséli Nagy István).

Az anagramma Nagy Emil és Göllner Mária elsőszülött fia nevét rejtette.

Nagy Sándor, a másodszülött fiú szerint: „Írója lehetett mindkét személy, Anya és Fia talán együtt. Ugyanis Istvánnak adtak útlevelet, és ő a negyvenes évek vége felé többször is ment látogatóba Édesanyjához".

A svájci kiadás illusztrátorának nevét nem tüntették fel. Ő feltehetőleg Adelheid Überwasser (????-1998), baseli születésű restaurátor, Göllner Mária és Nagy Kristóf több művének illusztrátora.

A kézirat feldolgozása során felbukkant egy mecénás (B.F.) is, akinek áldásos tevékenysége révén megvalósulhatott a mű évek óta húzódó magyarra fordítása. Ez lett A csillaghegedű.

A külön-külön is élvezhető, ám összefüggő két történet először kerül egy kötetben kiadásra, új, összevont címmel:


Móres bácsi csillaghegedűje


A két részben több olyan szereplő is felbukkan, akiket családtagokról, a család barátairól, antropozófusokról mintáztak a szerzők. Néha álnéven:

Lajos bácsi, illetve az Aranyember: Göllner Lajos, orvos, Göllner Mária testvéröccse.

László, illetve Péter: Göllner László, Göllner Mária testvéröccse.

Alfréd bácsi, illetve Old Beem: Alfred Karl Meebold, német író, költő.

Miss Marion: Louisa Edith Maryon, angol szobrászművész.

Rudolf Steiner a saját nevén, mint az Emberiség Házának tervezője áll elénk:


„Egy jóságos emberbarát, nagy bölcs. Minden országban vannak tanítványai. Már a háború előtt elhatározta, hogy felépíti az Emberiség Házát. Most, hogy az emberek ilyen mérhetetlenül gyűlölködnek, még nagyobb szükség van rá, mint valaha."



Móres1

A tervezett borítókhoz
köszönettel felhasználtam
Barcsik Géza
Gábor Éva
Illés Judit
Kass János
David Newbatt
Jevgenyij Dmitrijevics Szpasszkij

alkotásait.
(JJ)

Móres2



Móres0


A kötet a könyvterjesztés feltételei miatt boltokba

nem került.