Jelizaveta Ivanovna Dmitrijeva

*1887. március 31., Szentpétervár
1928. december 5., Taskent


„Az egyik legfantasztikusabb és legszomorúbb alakja az orosz irodalomnak." (Alekszej Tolsztoj)

 

Ukrán és svéd ősökkel rendelkező szegény nemesi családba született, egy bátyja és egy nővére volt. Apja Ivanov V. Dmitrijev tanár, anyja szülésznő volt.

7 éves korában Jelizaveta (valószínűleg apja tuberkolózisát örökölve) megbetegszik. Bal lábára lebénult, ágyhoz kötött volt. Szinte újra meg kellett tanulnia járni.
14 éves korában apja meghal.
Jelizaveta a gimnázium elvégzése után francia és spanyol irodalmat hallgat Szentpétervárott. 1907 júniusában Párizsba utazik, a Sorbonne hallgatója lesz. Első ismert verseit írja. Megismerkedik Nyikoláj Gumiljovval.
21 éves 1908-ban, amikor meghal nővére, Antonyina.
Jelizaveta részt vesz a rózsakeresztes Vjacseszlav Ivanov „Bástya" összejövetelein. 1908. március 22-én megismerkedik Makszimilian Volosin költő-festővel, szellemi társával. Egyes források szerint Volosin látta Jelizaveta előző inkarnációját, Avilai Terézt.
Jelizaveta májusban elvégzi a pedagógiai főiskolát, orosz irodalmat tanít középiskolában. A nyár folyamán Rudolf Steiner Teozófiáját tanulmányozza.

Németül olvashatta, az első orosz kiadás 1910-ben jelenik meg Anna Rudolfovna Minclova (1865-1910) fordításában.

1909 nyarán már rendszeres látogató Volosin alkotóházában, a Krímben. Volosin neki írja Cherubina de Gabriak története c. prózai költeményét. A Cherubina bibliai eredetű női név, a Gabriak egy fajáték neve volt, melyet Volosin ajándékozott Jelizavetának. Ettől kezdve költőként is a Cherubina de Gabriak névvel lép a nyilvánosság elé.
1911. május 30. Jelizaveta összeházasodik Vszevolod Nyikolajevics Vasziljev (1883-1944) vasúti mérnökkel, aki tagja a szentpétervári antropozófiai csoportnak. 1912-1913-ban Rudolf Steiner előadás-ciklusait hallgatják több európai városban.

Helsinki ekkor az Orosz Birodalom autonóm hercegségének fővárosa volt, ahol Steiner két előadást is tartott az orosz embereknek. (1912. ápr. 11. Die Aufgabe des russischen Volkes in der Menschheit; 1913. jún. 5. Vortrag für die russischen Zuhörer des Zyklus.)

1913. szeptember 20. Szentpétervár. Az Orosz Antropozófiai Társaság megalapítása. Jelizaveta lett az egyik vezető, a titkár Borisz Alekszejevics Leman (1882-1945) költő, író. Jelizaveta 1914 januárjában új lakást kapott a Nyevszkij Proszpekten. Ott rendezték összejöveteleiket is, február 2-án tartották az Orosz Antropozófiai Társaság első hivatalos ülését.
28 éves Jelizaveta, amikor visszatér a költészethez. 1916 tavaszától újra a Krímben, Volosinnál.
Antropozófiai tevékenységüket 1920-tól gyakorlatilag illegálisan folytatták. 1921-ben férjével együtt kiutasítják Pétervárról. Krasznodarban él.
35 éves, 1922 júniusától ismét Pétervárott lakik. Egyetemen majd színházban dolgozik, fordít, ifjúsági műveket ír. 1923-ban recenziót ír Albert Steffen Das Viergetier c. drámájáról. Verset is ír Steffenhez.
1926-ban kezdődtek az orosz antropozófia elleni kemény támadások. 1927 áprilisában Jelizavetát is letartóztatták. Júniusban szabadul, júliusban újból letartóztatják, Jekatyerinburgba száműzik. Augusztus 1-én három év száműzetésre ítélik. Férjével együtt Taskentbe mennek.
1928 nyarán Jelizaveta szervezetében epehólyag-gyulladást állapítanak meg, végül májrákkal kezelték.

Az Ezüstkor költője és múzsája, Jelizaveta Ivanovna 1928. december 5-én, Taskentben lépte át a szellemi világ küszöbét.


Volosin 1932-ben halt meg a Krímben, Vasziljevet később száműzték, 1944-ben halt meg.





cdg