B

Borisz Nyikolajevics Bugajev
(Andrej Belij)

*1880. október 26./14., Moszkva

1934. január 8., Moszkva


Apja Nyikolaj Vasziljevics Bugajev (1837-1903), a moszkvai egyetem matematikaprofesszora, anyja Alekszandra Dimitrijevna Jegorova (1858-1922), zongoraművésznő volt.


Borisz 1880. október 26-án (a régi orosz naptár szerint 14-én), Moszkvában született.

Intellektuális és művészcsaládban nőtt fel. Apja materialista szemléletű, anyja teozófus volt. Közeli ismeretségben voltak a Szolovjev családdal.

BA fiatal Borisz 16 évesen kezdett verseket írni, korán érdeklődött a buddhista filozófia iránt.

1899-től a moszkvai egyetem matematika-fizika szakára járt, majd elvégezte a bölcsészetet is.

1900-ban kezdi írni első prózai művét, négy „Szimfóniája" közül ez az első.

1901-ben publikál először, Andrej Belij írói névvel.

21 éves korában kezd ismerkedni a teozófiával.

„Ez páratlan év volt. Megéltem a legmagasabb megfeszíttetés élményét."

1903. május 29. Meghal apja.

Bugajev Alekszander Blokkal levelezik, közeli jó barátok lesznek. Blok felesége lesz beteljesületlen szerelme. Bugajev és Blok is foglalkozott a rózsakeresztességgel, ám Bugajev modern módon értelmezte azt.

1904. március. Megjelenik első verseskötete.

„Mikor az »Arany azúrkékben« címet adtam első, sok szempontból tökéletlen verseskönyvemnek, még nem kapcsoltam egybe vele azt a szimbolikus értelmet, amelyet a címe hordoz. ... Hogy mi az azúr, és mi az arany? Erre a rózsakeresztesek adják meg a választ."

AT1905-től rendszeresen látogatja a rózsakeresztes Vjacseszlav Ivanov valamint Merezskovszkij szentpétervári szalonjait. Novemberben ott ismeri meg Anna Alekszejevna - Ászja - Turgenyeva (1890-1966) festőnőt.

Bugajev egyik első szellemi élménye Rudolf Steiner A kereszténység mint misztikus tény könyve volt.

1906-ban, az egyetem befejezése után Bugajev először utazik külföldre. Münchenben Anna Minclova vitte el Rudolf Steiner egy előadására.

1907 és 1909 között a Весы folyóirat kritikai rovatvezetője. 1909-ben Lev Kobilinszkij (írói nevén Ellisz) barátjával megalapítja a Мусагет kiadóházat és szellemi műhelyt. Mindketten foglalkoztak a Grál misztériumával is.

1909-től folytatásokban jelenik meg Belij Az ezüst galamb regénye; a mű egy falusi szektáról szól, okkult szimbólumok felvonultatásával (magyar kiadás: 1926).

„Reszkető kéz rózsákból füzért rajzolt, felettük emberfej, alattuk oroszlán feje, kétoldalt sasé és bikáé, a koszorú közepén két egymást keresztező háromszög hatszögletű csillagot mutatott."

Prófétikus látomásban írja le a Nap-démon és az éteri Krisztus megjelenését.

„Közeledik amaz állat országa és csak a Lélek tüzével győzendjük le azt; testvéreim, a vörös Halál kaszál majd sorotokban és egy a mentség csak, a Lélek tüze, amely a Galamb országát hirdeti, készíti..."

1910 decemberében Ászjával elhagyják Oroszországot. Dél-Európa, Málta, Észak-Afrika, Palesztina lesz úticéljuk. Bugajev ezt útinaplójában örökítette meg.

1912. május 6-án Kölnbe érkeznek; Bugajev azonnal levelet ír Marie von Siversnek, egy Rudolf Steinerrel történő személyes beszélgetés tárgyában. Ez a találkozó másnap, május 7-én, délután 2 órakor létre is jött.

„Steinertől tanulni nem elmélet, hanem valóságos iskola."

Szeptemberben, Baselben Bugajev megismerkedik Klavgyija Nyikolajevna Vasziljevával, sz. Alekszejeva (1886-1970)

Folytatásokban jelenik meg Belij Pétervár c. regénye (magyar kiadás: 1985).

„Ha pedig továbbra is azt a módfelett ostoba legendát hajtogatjátok, hogy Moszkvának másfél millió lakosa van - akkor be kell látni, hogy Moszkva lesz a főváros, mert csakis fővárosokban szokott másfél millió lakosság lenni; kormányzósági székhelyeken pedig semmiféle másfél millió lakosság nincs, nem volt, nem lesz. Így hát az ostoba legenda alapján az derül ki, hogy a főváros nem Pétervár. Ha pedig Pétervár nem főváros, akkor - nincs Pétervár. Csak látszat az, hogy létezik."

A várost mitologikus szimbólumokban bemutató regényben Mihael arkangyal és a sátán párbaja is helyet kap, a könyv végén pedig egy ukrán rózsakeresztes mutatja majd meg a kiutat...

33 éves kora küszöbén, Oslóban hallgatja Rudolf Steiner Az ötödik evangélium előadás-ciklusát.

1913. München. Steiner misztériumdrámáinak bemutatóit Bugajev is megtekinti.

1914 februárjában Ászjával Dornachba utaznak. Áprilisban részt vesznek az épülő Johannesbau felszentelésén. A később Goetheanum néven ismert épület üvegablakait Ászja Turgenyeva tervezi.

1915-ben, Moszkvában jelenik meg Belij írása, melyben kiáll Rudolf Steiner mellett Goethe színtanával kapcsolatban.

BDecember és 1916 januárja között Bugajev Dornachban tart előadást Kant és Steiner teoretikájáról. Augusztusban Turgenyevával elválnak útjaik. Bugajev - aki Rudolf Steiner csaknem négyszáz előadásán vett részt - visszautazik Oroszországba.

„Az igazi antropozófusnak kötelessége, hogy aktív részt vállaljon abban, ami hazájában történik."

1917. A forradalmat Bugajev kezdetben pozitív dolognak tartotta, ám hamar kiábrándul belőle.

„A dinamit csak az erkölcsileg fejlett mester kezében hajt hasznot, de pusztulást hoz, ha egy elvtárs kezébe kerül."

Szorosabbra fűződik kapcsolata Klavgyija Nyikolajevnával.

1918. január, Moszkva. Előadás-sorozatot tart az Antropozófiai Társaságban. Elkezdi antropozófiai ihletésű naplóját. Ekkor jár második Hold-kapujánál.

„Csak a vállamig vagyok magam, a vállamtól égi kupola emelkedik."

Augusztus és december között újabb előadásokat tart.

1919-ben a „szkíták": Belij, Blok és Ivanov-Razumnyik ВОЛЬФИЛА („Szabad Filozófiai Szövetség") elnevezéssel megalapítják társulásukat, melynek nagy létszámú tagsága a pétervári antropozófusok nagy részét is magában foglalja. Bugajev két év alatt több mint háromszáz előadást tartott.

KNyTurgenyeva levélben véglegesíti szétválásukat. Bugajev együtt él Klavgyija Nyikolajevnával.

1921. Berlin. Bugajev vezetésével megalakul a ВОЛЬФИЛА német szekciója: a VOLFILA. November és a következő év májusa között előadásokat tart. Vezetésével megalakul a ВОЛЬФИЛА moszkvai csoportja.

Egy utolsó kísérletet tesz Turgenyevával való kapcsolatuk helyrehozatalára; sikertelenül.

1922 júliusában a német Die Drei lapban folytatásokban jelenik meg Belij tanulmánya az orosz antropozófiáról.

42 éves, amikor október 20-án meghal anyja.

Megjelenik Belij Keresztrefeszítés c. regénye, mely egy gyermeklélek tükrén át ismertet rózsakeresztes tanításokat (magyar kiadás: 1969).

„A rózsák szirmai spirális pentagrammát képeznek; vagyis egy olyan spirál mentén helyezkednek el, ahol minden ötödik szirom egy szinttel feljebb kerül; e spirál egy bizonyos bolygó hatása alatt áll; az ötös szám emberi viszonylatainak ritmusa e bolygó képére és hasonlatosságára formálódik ... Az öt titkába, a Rózsa titkába nyersz beavatást."

1923 februárjában a Goetheanum leégése után jelenik meg cikke az emigránsok berlini »Dnyi« c. lapjában.

„A Goetheanum a szeretet, a tökéletes béke és az emberiség új testvériségének temploma volt."

Március 30., Stuttgart. Az utolsó találkozó Rudolf Steinerrel.

Novemberben Bugajev végleg hazatér.

A Szovjetunióban az antropozófusok a Társaság működésének betiltása után katakomba-keresztényként tevékenykedtek tovább. Koktyebeljben, Makszimilian Volosin alkotóházában ezután is találkoztak a szellemi élet kiválóságai. Moszkvában színpadra viszik Belij Pétervárát, melyben Mihail Csehov játssza az egyik főszerepet.

49 éves korában Bugajev befejezi Rudolf Steinerről szóló kéziratát.

„A steineriánusság a remeteség egy vállfaja; de világi marad, a világra nyitott."

Bugajev maga mi volt? Alkimista irodalmár? Antropozófus remete?

Egyik elbeszélésében mintha elárulná magát: a címszereplő meditációit szabadkőműves gyakorlatnak értelmezik, pedig az - egy antropozófusok által is alkalmazott - rózsakeresztes módszer.

Három kötetben jelennek meg emlékiratai: A századforduló (1930), A századelő (1933) és a Két forradalom között (1934).

1931. május végén Klavgyija Nyikolajevnát letartóztatják. Egy szerencsés összeköttetés révén július elején szabadul.

Az antropozófusok üldöztetése miatt Bugajev levelet írt a bolsevista rezsimnek; minden eredmény nélkül.

Július 18-án Bugajev és Klavgyija Nyikolajevna összeházasodnak.

Borisz Bugajev 1934. január 8-án, déli 12 óra 30 perckor, Moszkvában napszúrás következtében elhalálozott.

 

B


„A világ, ha idő előtt ismerik meg aranyban és azúrban, szakadékba veti azt, aki az okkult út megkeresésével ismeri meg. A világ elég, hamuvá porlad; s vele együtt ég el a megismerésre törő is, hogy halottaiból aztán feltámadjon a tevékeny útra."

 

B

 

* * *

 

Ászja Turgenyeva
1966. október 16-án, Arlesheimben halt meg.

 

*

 

Klavgyija Nyikolajevna
1970-ben halt meg.

 

*

 

 

Ajánlott irodalom:

Szilárd Léna: Andrej Belij és az orosz szimbolista regény poétikája (Budapest, 2002)



Összeállította Juhász József

 

 

Andrej Belij: Megváltoztatni az életet
részlet a mű fordításából