VNI

Nagy István

*1919. október 23. Budapest
†1992. október 12. Budapest


Édesapja Nagy Emil, édesanyja Göllner Mária volt.

Istvánnak két öccse született: Sándor (1926) és Kristóf (1930-1973).

VNIA gyermek István a stuttgarti, majd a kis-svábhegyi Waldorf-iskolában tanult. Az akkori Zenedében folytatta tanulmányait, közben bölcsészkaron esztétikából, filozófiából és művészettörténetből doktorált.

1943-tól publikált, zenekritikákat is írt. Írói nevét (Vámosi Nagy) a Nagy család régi előneve után vette fel.

Felesége Tibay Krisztina (1934-2006) operaénekesnő volt.

Vámosi Nagy 1945-1949 között a Közoktatási Minisztérium zenei és színházi előadója volt, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola könyvtárosa.

1951-től a Zeneműkiadó Vállalat külső munkatársa lett, majd 1955-től a Szegedi Zeneművészeti Szakiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára. A szegedi József Attila Tudományegyetemen 15 éven át tartott előadásokat.

Kémkedés vádja miatt 15 év börtönre ítélték, ebből 4 évet ténylegesen le is töltött.

 

AS VNI


Írásai:

Az opera születése a dráma szelleméből (Budapest, 1943, Rózsavölgyi)

A holnap drámája (Budapest, 1946, Genius)

Magyar szerzők zenekari műveinek jegyzéke (Budapest, 1953, Zeneműkiadó)

- Várnai Péter: Bánk bán az operaszínpadon (Budapest, 1960, Zeneműkiadó)

Zenetörténeti párhuzamok (Budapest, 1982, magánkiadás)

Merlin, a bárd és Wagner, a zeneköltő. A Grál-legenda (Budapest, 1984, 1985, magánkiadás)

Száműzött és bebörtönzött géniuszok - Dantétól Bartókig (Szeged, 1991, Universum)

A Kis-svábhegyi Waldorf Iskola és Internátus. In: Michaeliták (Ispánk, 2000, Arkánum Szellemi Iskola)




Összeállította Juhász József